KÉZTŐCSATORNA-SZINDRÓMA

A csukló belsejében egy szűk alagút, az un. kéztő-csatorna helyezkedik el. Hátsó falát a kéztőcsontok, elülső falát a haránt­csuklószalag képezi. Ezen át futnak az ujjak hajlító-inai, és áthalad rajta a kö­zépideg is. Ha sérülés, reumás elváltozás vagy más ok miatt a csatorna beszű­kül, a felül futó ínakat a harántcsukló-szalag leszorítja.

• Ha ez az állapot tartós, károsodik az idegmozgató és érző működése, az első három ujjban bizsergő ér­zés jelentkezik, a kéz ügyet­lenné válik, végül elsorvad a hüvelykujjpárna izomza­ta. A csuklóba és alkarba sugárzó fájdalom, nyak- és vállfájás is felléphet. Ezt a betegséget leg­gyakrabban a tartós igény­bevétel váltja ki, de közre­játszhat kialakulásában a terhesség, a fogamzásgátló tabletták, a reumás ízületi gyulladás, a pajzsmirigy-elégtelenség és a cukorbaj.

 

Lássunk néhány hasznos tanácsot:

A fájdalom ellen

• A fájdalom és a gyulladás gyors csökkentése érdekében hűtsük a csuklónkat vékony törülközőbe bugyolált jégtömlővel. Legfeljebb 10 percig hagyjuk rajta, majd ismételjük a kezelést óránként.
• A hő az izmok ellazítása révén enyhíti a fájdalmat. Min­den este lefekvés előtt áztassuk a kezünket és a csuklónkat for­ró vízbe 15 percig. A meleg ugyanakkor az érintett terület duzzadását idézheti elő, s ezáltal felerősítheti a tüneteket — ilyenkor hagyjuk abba ennek a módszernek az alkalmazását.
• Naponta kétszer kenjük be a csuklónkat árnikakenőccsel. Ez a gyulladáscsökkentő hatásáról ismert gyógynövény segít csillapítani a fájdalmat. Nyomjunk egy borsószemnyi krémet a csuklónk belső felére, és a másik kezünk hüvelykujjával maszszírozzuk a bőrbe. Ismételjük a kezelést reggel és este, egészen addig, amíg a tüneteink nem enyhülnek.
• Sokak szerint a csukló gyors mozgatása segít a tünetek enyhítésében, különösen este. Ezt azonban csak akkor végez­zük, ha az inak nem gyulladtak, és a mozgatás nem okoz fáj­dalmat
• Éjszakára tegyünk fel sínt, vagy valamihez (például egy favonalzóhoz) rögzítsük a kezünket. Alvás közben a kezünket néha a párna alá dugjuk, ami nyomást gyakorol a csuklónkra; a kéztőcsatorna-szindrómás betegeket gyakran a fájdalom éb­reszti fel. A sín az ujjakat és az alkart természetes helyzetükben tartja, és enyhíti a középidegre nehezedő nyomást.
• Akár napközben is hordhatunk sínt, különösen ha a mun­kánk során a csuklónk és a kézfejünk is sokat „dolgozik”.

 

Jótékony kiegészítők

• Az ananászból nyerhető bromelin nevű enzim lebontja a gyulladást okozó fehérjéket, így amellett, hogy csillapítja a fáj­dalmat, a gyógyulást is felgyorsítja. A bromelin erősségét tejalvadási egységben (MCU) mérik. Keressünk legalább 2000 MCU-s kiegészítőt, és a kéztőcsatorna-szindróma jelentkezé­sekor szedjük naponta kétszer. A tünetek enyhülésével az ada­got csökkentsük le. A bromelint mindig étkezések között ve­gyük be, hogy valóban ki tudja fejteni a hatását. A főként antidepresszánsként ismert orbáncfű szintén segít az idegkárosodás visszafordításában, valamint a fájdalmat és a gyulladást is csökkenti. Kezdjük a szedését kisebb adaggal, majd ha két hét múlva sem tapasztalunk javulást, a betegtájékoztató utasításait betartva emeljük a dózist.
• Szedjünk mindennap l evőkanál lenmagolajat, és a hatásá­ra legalább két hétig várjunk türelemmel. A lenmagolaj renge­teg gyulladáscsökkentő ómega-3 zsírsavat tartalmaz. A jobb felszívódás érdekében étkezés közben vegyük be. Akár na­rancslébe vagy salátaöntetbe keverve is fogyaszthatjuk.
• A kurkumin a kurkuma fűszernövényben található gyulla­dásgátló anyag. Az ájurvédikus orvoslásban régóta alkalmazzák fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő orvosságként. A nö­vény azonban nem rendelkezik az étrend-kiegészítők hatóere­jével. Keressünk szabványos, 95 százalék kurkumint tartalmazó terméket, és vegyük be étkezés közben, naponta háromszor.
• Szedjünk mindennap magnéziumot. Ez az ásványi anyag fontos szerepet játszik az idegműködésben és az izomlazítás­ban. A kiegészítő különösen akkor segíthet, ha nem fogyasz­tunk sok magnéziumban gazdag ételt, például teljes kiőrlésű gabonát, diót, hüvelyeseket és sötétzöld levélzöldségeket. Leg­jobban felszívódó formája a magnézium-citrát. Ha mellékha­tásként hasmenés lép fel, csökkentsük az adagot, vagy váltsunk magnézium-glükonátra, amely kicsit kíméletesebb az emésztő­rendszerhez.

 

A számítógép előtt

• Ha sok időt töltünk a számítógép előtt, helyezzük el meg­felelően a székünket és a billentyűzetet. A karunk 90 fok­ban hajoljon be gépelés közben, hogy a csuklónk párhuzamos legyen az asztallappal. A lábszárnak szintén 90 fokos szöget kell bezárnia a combunkkal. A hátunk legyen egyenes, ne görnyed­jünk előre.
• Ha lehetséges, a billentyűzetet helyezzük alacsonyabbra, úgy, hogy egy kissé a csuklónk vonala alá kerüljön. A cél az, hogy könnyedén, kényelmesen tudjunk gépelni.
• A billentyűket lazán üssük le. Minél kisebb erőt fejtünk ki, annál jobb.
• Amikor csak lehetséges, használjunk ergonomikus irodai termékeket, például csuklótámaszt.
• Szerezzünk be kontúros vagy osztott billentyűzetet. Ezeket kifejezetten úgy tervezték, hogy a kézfejünk természe­tes helyzetben nyugodhasson, miközben az ujjaink finoman kopogtatják a billentyűket. (A billentyű lenyomásához sokkal kisebb erő kell, mint a szokványos billentyűzet esetében.) A kontúros típusoknál a billentyűk külön csoportokban he­lyezkednek el, és kényelmes támasz tartja mindkét csuklót. Az osztott billentyűzet két oldalát adott szögben elforgatják egy­máshoz képest, maximális kényelmet biztosítva az emberi csuklónak.

Hasznos

• Forduljunk orvoshoz, ha a tünetek akadályt jelente­nek mindennapi tevékeny­ségeink elvégzésében. A kezeletlen kéztőcsatorna-szindróma meggyengítheti a kézfejet, s jelentős fájdal­mat okozhat az alkarban és a vállban. Ezenkívül, mi­vel a rendellenesség össze­függésbe hozható az ízületi gyulladással, a cukorbeteg­séggel és a pajzsmirigy-elégtelenséggel, orvosi vizsgálatra van szükség ezek kizárása vagy azono­sítása érdekében. Ha a ha­gyományos kezelés hatá­sára az állapotunk nem javul, marad a műtéti meg­oldás, amely során kis met­széssel átvágják a haránt­csukló-szalagot.