
A fülfájás, mint a heveny gyulladások általában, egy meg nem élt belső konfliktusra utal. Az embernek fáj, hogy valamit meg kell hallgatnia. „Képtelen valamit tovább hallgatni.” Vagy éppen valami mást szeretne hallani. A fülfájás bizonyos mértékű összefüggést mutat az „engedelmességgel”..
- Az ember nem lelkiismeretének halk szavára fülel, hanem sokkal inkább mások véleményére. Fülfájásban szenved az, aki túlzottan is idegen kívánságokra és elvárásokra figyel, mások akarata szerint cselekszik, mások elképzelései szerint él ahelyett, hogy önmaga megvalósítására törekednék. Aki huzamosabb ideig nem hallgat magára, ne csodálkozzék, ha egy szép napon elveszíti látását és hallását.
- A fülfájás tehát figyelmeztetés, hogy jobban füleljünk befelé, ügyeljünk a belső hangra, a teremtés bennünk megszólaló ősi szavára. Hiszen ha tulajdon cselekedeteink nem állnak összhangban vele, akkor disszonancia keletkezik, mely az élet diszharmóniájában nyilvánul meg. Amennyiben viszont az ember e belső hangra figyel és neki engedelmeskedik, összhangban áll a léttel, s nincs többé szüksége a fülfájásra mint az egészséges létezésmódra való figyelmeztetésre.
Összefoglalva: Fülfájás – elfojtott belső konfliktus, az engedelmesség hiánya; felhívás arra, hogy jobban figyeljek befelé; túlságosan is mások kívánságaira hallgatok
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.