ÁLMATLANSÁG – LELKI OKAI

Az idősebb embereknek a fiatalabbaknál jóval kevesebb alvásra van szükségük, a 70. életévtől kezdődően az átlagos alvásidő öt-hat órára csökken, amiben persze a legtöbb öregemberre jellemző apró, napközbeni elbóbiskolás egyáltalán nem szerepel. Ennek eredmé­nyeképpen az idősebbek éjszaka időnként vagy rendszeresen feléb­rednek, az ébrenlét időtartamát azonban általában a valóságnál hosszabbnak érzékelik.

 

Sokak közérzetét zavarja, hogy alvásigé­nyük csökkenése következtében kora reggel ébrednek, amikor a nap még egyáltalán nem kezdődött el. Ezen sokat segíthet egy kiadós esti séta (netán kutyával együtt), vagy esetleg meditációval egybe­kötött zenehallgatás, mely az esti lenyugvás hatékony bevezetéséül szolgál. Reggelente is jótékonynak bizonyulhat egy séta, egy jó könyv vagy zenehallgatás, hogy jól kezdődjék a nap.




Az igazi alvászavaroknak számos oka lehet, melyek többnyire egyértelműen megállapíthatók

• Aki a nap történéseitől képtelen elszakadni, súlyos felelősséget visel, s úgy érzi, még álmában is készen kell állnia bizonyos dönté­sek meghozatalára, aki gondolati tevékenységét nem tudja időlege­sen szüneteltetni, az valószínűleg alvászavarban fog szenvedni.
• Aki a külvilág felé mesterkélt énképet mutat, mert nem akar olyannak látszani, amilyen valójába aki tulajdon (éjjel megnyil­vánuló) „árnyoldalaitól” fél, személyiségének bizonyos részeit el­nyomja,nem akarja meglátni és tudomásul venni, akinek olyan félelmei vannak, melyeket önmagának sem mer bevallani, az min­den bizonnyal az éjszakától is félni fog, hiszen akkor szembesülnie kell az említett tényezőkkel
• Aki fél a haláltól, az az éjszakát, amikor másféle módon van a tudatánál, szintén félelemkeltőnek találja.
• Aki szüntelenül uralni kívánja környezetét, aki képtelen a lazításra, a történések passzív megengedésére, aki nem túri az alárendelt szerepet s így az alvást „a hatalom hiányaként” érzékeli, az önmagát is képtelen lesz neki átengedni.
• Külső tényezők is szerepet játszhatnak az elalvás körüli problémák jelentkezésében. A kényelmetlen fekhely, a nem megfelelő hőmérsék­letű szoba, izgató hatású italok stb.
• Az altatószerek korántsem eredményeznek pihentető alvást, ám ha mégis szükség van rájuk, például a földrajzi időeltolódás miatt, hosszabb repülőút után vagy egy hirtelen megterhelést, így operációt kö­vetően, szedésüket akkor is a lehető legrövidebb időre kell korlátozni.

 

Álmatlanság: félelem, „mesterséges énkép”, görcsös ön­kontroll, elégtelen körülmények (fekhely, zajok, hőmérsék­let); meg kell tanulnunk elengedni, átadni magunkat




Amit tenni kell

Az álmatlanságban szenvedőnek meg kell tanulnia

• lazítani

• átadni magát

• önmagát tökéletesen „elhomályosult” állapotában elfogadni

• hatalmáról lemondani, önmagát a természet törvényének alávetni

• megszabadulni a halálfélelemtől.