A vesekövek lehetnek apró szemcsék (vesehomok), vagy akár 5 cm átmérőjű képződmények is. Néha egyáltalán nem okoznak fájdalmat, de ha elhagyják a vesét, a hólyag felé haladva beékelődnek a húgyvezetékbe…
Ilyenkor heves fájdalmat érzünk, amely hátul, a deréktájékon kezdődik, majd átterjed a has elülső részére, és lefelé halad. Az erős görcs 1 percig tart, és rövid enyhülés után újra jelentkezik. A fájdalmat hányás, gyakori vizelési inger, véres vagy zavaros vizelet, vizeléskor égő érzés, láz, hidegrázás kíséri.
A vesekövek többségét kalciumvegyületek alkotják, melyek a vizeletben oldott anyagokból keletkeznek: a vizeletből sók kristályosodnak ki, és kövekké állnak össze. Képződésükhöz az öröklött hajlam, a kiszáradás, az ismétlődő húgyúti fertőzés és az ülő életmód egyaránt hozzájárulhat.
A kövek néhány óra, esetleg néhány nap múlva távozhatnak, ám amíg várakozunk, az alábbi módszerekkel felgyorsíthatjuk a folyamatot
Öblítés
- Ha naponta legalább három liter vizet megiszunk, a kisebb kövek a vizelettel távozhatnak.
- Igyunk gyermekláncfűteát. Az erős vízhajtó hatású ital serkenti a vérkeringést a vesében, fokozza a vizelettermelést, ezáltal elősegíti a vesekövek távozását. Tegyünk 2 teáskanálnyi szárított gyógynövényt egy csésze forrásban lévő vízbe. 15 perc áztatás után leszűrve fogyasszuk.
Mozgásban maradni
- Amikor vesekövünk van, még a legkisebb mozdulat is fájdalmat okozhat. Mindaddig azonban, amíg képesek vagyunk sétálni, ne csak pihenéssel próbáljuk meg átvészelni a rohamot. A mozgás hatására a kövek gyorsabban távoznak. A kellemetlen érzés ellenére is jobb tehát, ha egy kicsit járkálunk.
A megelőzés ereje
- A legfontosabb lépés a vesekövek kialakulásának megelőzésében ugyanaz, mint amit kilökődésük gyorsítása érdekében is tehetünk: elegendő folyadékot kell magunkhoz vennünk. Fogyasszunk legalább naponta 8—10 pohár folyadékot. Ne feledjük: minél többet iszunk, annál jobban felhígítjuk és kimossuk a vesekövek képződéséhez hozzájáruló anyagokat.
- Sószegény étrenddel csökkenthetjük a vesekövek kialakulásában szerepet játszó kalcium-oxalát mennyiségét a vizeletünkben (a nátrium a kalciummal együtt vesz részt bizonyos anyagcsere-folyamatokban). Főzéskor használjunk inkább többféle fűszert az ízesítésre, az asztalnál pedig egyáltalán ne sózzuk az ételt. Korlátozzuk a gyorséttermi harapnivalók, zacskós levesek és más feldolgozott élelmiszerek fogyasztását is. Ügyeljünk arra, hogy naponta 6 g sónál (2400 mg nátriumnál) kevesebb jusson a szervezetünkbe.
- Igyunk naponta kétszer 2,5 dl áfonyalevet, amely bizonyítottan képes csökkenteni a kalcium-oxalát mennyiségét a vizeletben.
- Áfonyalé helyett minden étkezéskor ihatunk 2 dl narancslevet vagy frissen facsart citromléből készült limonádét is. Az ezekben az italokban lévő citromsav megnöveli a vizeletben a citrát mennyiségét, ami megakadályozza a kalcium-oxalátot tartalmazó kövek képződését. Tudnunk kell azonban, hogy a grépfrút kedvez a vesekövek kialakulásának, ezért csak módjával szabad fogyasztanunk.
- Igyunk kevesebb kávét. A koffein növeli a kalcium-oxalát mennyiségét a vizeletben, ami fokozza a vesekő képződésének kockázatát.
- Érdekes módon a kalcium viszont segíthet megakadályozni a kalcium-oxalát-összetételű vesekövek kialakulását: mivel a bélrendszerben egyesül az oxaláttal, meggátolja annak felszívódását. A kalciumban gazdag élelmiszerek közé tartozik többek közt a tej, a sajt, a joghurt, a sötétzöld levélzöldségek, a diófélék és az olajos magvak. Kalciumos kiegészítőket is szedhetünk, amennyiben étkezés közben vagy közvetlenül utána vesszük be — két étkezés között fogyasztva viszont növelhetik a vesekő képződésének kockázatát.
- Amennyiben a vizeletvizsgálat kimutatta, hogy kalcium-oxalát-tartalmú vesekövünk van, csökkentsük az oxalátokban gazdag élelmiszerek fogyasztását. Ilyen a rebarbara, a búzakorpa, a spenót, a csokoládé, a diófélék (különösen a mogyoró), az eper és a málna, sőt még a tea is.
- A magnézium bármilyen összetételű vesekő kialakulását gátolja. Fogyasszunk több sötétzöld levélzöldséget, búzacsírát és a tenger gyümölcseit. Kiegészítő formájában is szedhetjük, napi 300 mg-os adagokban.
- Fogyasszunk több gyümölcsöt és zöldséget, különösen káliumban gazdag banánt, narancsot (és narancslevet). A sok friss zöldség — illetve a héjában főtt burgonya is — csökkentheti a vesekövek kialakulásának kockázatát.
- Ha korábban már volt húgysavtartalmú vesekövünk, a kiújulás elkerülése érdekében ügyeljünk arra, hogy a vizeletünk kémhatása lúgos legyen. Ennek érdekében kerüljük a savszintet emelő ételeket, például a szardíniát, a belsőségeket, továbbá a sörélesztőt. Mellőzzük a purintartalmú élelmiszereket is: a halat, a vörös húsokat, a babot, a borsót, a karfiolt, a spenótot, valamint a teljes kiőrlésű gabonát. A purin ugyanis húgysavvá alakul a szervezetben.
Hasznos
A fenti tüntetek észlelésekor forduljunk orvoshoz, aki vizeletvizsgálatot végeztet, fájdalomcsillapító injekciót ad, és röntgenvizsgálatot rendel el. A kisebb kövek vesehomok formájában a vizelettel kiürülnek, míg a nagyobbakat kőzúzásnak nevezett eljárással felaprítják, illetve endoszkópos vagy nyílt műtéttel eltávolítják.