NYUGTALAN LÁB SZINDRÓMA

A nyugtalan láb szindróma elnevezés tökéletesen ér­zékelteti a jelenség lénye­gét: amikor lefekszünk aludni vagy pihenni, idege­sítő mozgáskényszert ész­lelünk a lábunkban. Általá­ban csak akkor múlik el, ha sétálunk egyet.

Idősebbek, állapotos nők, valamint cukorbetegek és derék­problémákkal küzdő em­berek hajlamosabbak erre a rendellenességre. A kór okát ugyan nem ismerjük, de a legnagyobb kockázat­nak kitett csoportok mindegyikére jellemző az alacsony magnéziumszint. A tüneteket a cukor-, a koffein-, illetve az alkohol­fogyasztással, valamint egyes vényköteles gyógy­szerek szedésével is össze­függésbe hozzák.

Nézzünk néhány gyógyírt rá

Kiegészítők és táplálkozás

• A kalcium, a magnézium és a kálium hiánya hozzájárulhat 3. láb kényszeres éjszakai mozgásához. Az első kettőt mindig 2:1 arányban kell alkalmazni; a természetgyógyászok szerint érdemes eleinte kisebb mennyiséget bevenni, majd fokozato­san emelni a dózist. A káliumot csak orvosi előírásra szedjük, mert túladagolása életveszélyes lehet. Megfelelő étrenddel azonban növelhetjük az ásványi anyag szintjét: fogyasszunk több búzakorpát, zabpelyhet, diót, mogyorót, mandulát, gesz­tenyét, mákot, napraforgót, tökmagot, szárazbabot, lencsét, sár­gaborsót, szóját, paradicsomot, parajt, brokkolit, bimbóskelt, fokhagymát, banánt, kivit, citromot, narancsot, olajos húsú halakat, valamint csirkehúst.
• Igyunk magnéziumban gazdag ásványvizet (az optimális magnéziumtartalom 100 mg/liter).
• A B-vitamin-családba tartozó folsav elősegíti a szervezetet oxigénnel ellátó vörösvérsejtek képződését. Ez nagyon lényeges, mert a nyugtalan láb szindrómát a vér oxigénszintjének csökkenésével is összefüggésbe hozzák. A folsav étrendi forrá­sai közé tartoznak a sötétzöld levélzöldségek, a narancslé, a teljes kiőrlésű gabonák és a hüvelyesek. Számos multivitamin-készítmény is tartalmaz folsavat.
• Fogyasszunk vasban gazdag élelmiszereket, például sötétzöld levélzöldségeket, májat, búzacsírát, szárazbabot, vala­mint sovány marhahúst. A vas az egyik alkotóeleme a mioglobin molekulának, az oxigént az izmokban tároló fehérjének, amelynek hiánya kihat az oxigén elraktározására, és izom-rendellenességeket okozhat.

 

Nyújtás és masszázs

• Amikor késztetést érzünk, hogy mozgassuk a lábunkat, kezd­jük el dörzsölgetni, vagy nyújtsuk ki, és feszítsük le a lábuj­jakat. Az akaratlagos mozdulatok révén az agyba jutó ingerek újabb idegi pályák kialakításával felülírhatják a szindrómát ki­váltó jeleket. Hagyjuk azonban abba a nyújtást, ha az izom be­görcsöl (s ez magnéziumhiányra utal).
• Az erőteljes masszázs mélyebben stimulálja az izmokat. Üljünk az ágy szélére, és alaposan gyúrjuk át a vádlinkat. Ha semmi nem segít, keljünk fel, és sétáljunk a ház körül vagy a hálószobában. Lépjünk nagyokat, és a feszítőizmaink nyújtása érdekében hajlítsuk be jól a térdünket.

 

Lefekvés előtt

• Mielőtt ágyba, bújnánk, vegyünk forró fürdőt.
• A hidegkezelés éppúgy beválhat: esténként dörzsöljük a lá­bunkat jégtömlővel.
• Alkalmazzuk felváltva a meleget és a hideget. Áztassuk a lábunkat kellemesen meleg vízben 2 percig, azután 1 percre tegyük rá a jeget. Ismételjük többször.

 

Izomlazítás

• Lefekvés után végezzünk progresszív izomlazítást. Léle­gezzünk mélyeket néhány percig, majd feszítsük meg a lábfej izmait. Tartsuk így néhány másodpercig, azután lazítsuk el. Ez­után folytassuk a vádunkkal, majd a combizommal, és így to­vább — haladjunk felfelé egészen a nyak- és az arcizmokig.

 

Homeopátia

• A 9 CH hígítású Causticumból (mész és kálium-biszulfát) naponta kétszer 5 golyócskát kell bevenni.

 

A megelőzés ereje

• Este kerüljük az alkohol- és koffeintartalmú italokat.
• Kimutatták, hogy a nikotinfüggő személyek hajlamosabbak a nyugtalan láb szindrómára: szokjunk le a dohányzásról.
• A megfázás  és az arcüreggyulladás  elleni gyógyszerek súlyosbíthatják a nyugtalan láb szindróma tüneteit. Ha e két betegség valamelyikében szenvedünk, kérjünk tanácsot orvo­sunktól a kezeléssel kapcsolatban.

Hasznos

• Ha a szindróma súlyos alvászavart okoz, vagy aka­dályoz bennünket a min­dennapi életvitelünkben, az otthoni kezelés pedig nem segít, beszéljünk orvosunk­kal, aki görcs elleni gyógy­szert írhat fel. A lábremegés súlyosabb probléma, például cukorbetegség, vesebetegség vagy Parkinson-kór jele is lehet, ezért mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha első alkalom­mal észleljük a tünetet.