MELEGKIÜTÉS

A nyakon, a hónaljban, a mellkason, a derékon és a lágyékon megjelenő visz­kető, vörös foltok az el nem párolgott izzadsággal hozhatók összefüggésbe. Amikor a ruhaanyagba be­leivódik a verejték, a ned­ves, meleg környezetben a bőr felázik, a verejtékmi­rigyek kivezetőcsövei eltömődnek, így a víz a kör­nyező szövetekbe szivárog, szúró érzést okozva.

Me­legkiütés főként forró, pá­rás időben fordul elő; ki­alakulásához hozzájárulhat a szűk ruházat vagy a bőr­felületek összedörzsölődése, ami a túlsúlyos em­berek esetében gyakori.

A bőrünket a következő praktikák segítségével kezelhetjük:

Gyors lehűlés

• Bármi, ami csökkenti bőrünk hőmérsékletét, egyúttal segít­het csillapítani a viszketést és a duzzanatot is. Tegyünk 10 perc­re jégtömlőt vagy hideg borogatást a kiütésre néhány órás időközönként.

 

A varázspor bevetése

• Nem csoda, ha néha az a benyomásunk támad, hogy a szó­dabikarbóna szinte mindenre jó. Sok más baj mellett a meleg-kiütésre is gyógyír. Tegyünk néhány evőkanállal a fürdővízbe, és jó ideig áztassuk magunkat. Enyhíti a viszketést, és jobban érezzük magunkat tőle, amíg a bőrirritáció el nem múlik. Fi­nomra őrölt zablisztet is szórhatunk a vízbe.
• Tegyük a szódabikarbónát vagy kukoricalisztet közvet­lenül a kiütéses bőrfelületre, hogy magába, szívja az izzadsá­got. Ezt a régi módszert rengeteg idős ember ismeri vidéken. Néhányuk szerint a kukoricaliszt azért jobb, mert kímélete­sebb a bőrhöz. Pár óránként öblítsük le és szárítsuk meg a bőrt, majd ismételjük a kezelést.

 

Kenhető simogatás

• Az aloe verát régóta használják a viszketés csillapítására és a bőr gyógyulásának felgyorsítására. Naponta két-három alka­lommal kenjük a növény leveléből kipréselt zselét az előzőleg megtisztított bőrre. Használhatunk aloe vera krémet is.
• Alkalmazzuk a kalaminkenőcsöt. A hagyományos, napégés elleni szer a hőkiütés okozta viszketést is csillapítja. Érdeklőd­jünk gyógyszerészünknél olajos kalaminkenőcsről.

 

Szabadon

• Ha a kiütés hólyagosodással jár, hagyjuk szabadon a bőrfe­lületet, a friss levegőn ugyanis gyorsabban gyógyul.

 

A megelőzés ereje

• Forró és párás időben, amennyire csak lehet, hanyagoljuk a fizikai tevékenységeket. A megelőzés érdekében ve­gyünk minél gyakrabban langyos vizes fürdőt vagy zuhanyt, hogy testünk lehűljön.
• Viseljünk bő pamut- vagy vászonruhákat, amelyekben a bőrünk jobban szellőzik. A szintetikus anyagokat és a szűk hol­mikat inkább mellőzzük, különösen a forró nyári napokon.
• Napolajok és kakaóvajat tartalmazó termékek helyett válasszunk kevésbé zsíros fényvédő krémet, olyat, amely hipoallergén, valamint kiszűri az UVA- és az UVB-sugárzást is.
• A strandon üljünk napernyő alá. Az árnyékos hely hűvöse jót tesz a bőrünknek.
• Próbáljunk meg leadni néhány kilót. A túlsúlyos emberek általában jobban izzadnak, és nagyobb alapanyagcseréjük miatt több testmeleget termelnek, ami megnöveli a kiütés megjele­nésének valószínűségét.
• Fogyasszunk minél több, esszenciális zsírsavakban gaz­dag élelmiszert, például olajos húsú halakat (lazacot, tonhalat, makrélát) és lenmagolajat. Ezek az egészséges zsírok gátolják a gyulladások kialakulását a szervezetünkben, tehát csökkenthe­tik a melegkiütések kockázatát.

Hasznos

• Az egyszerű melegkiütés kellemetlen ugyan, de nem súlyos, és általában egy-két nap alatt visszahúzódik. Gyógyszeres kezelésre lehet azonban szükség, ha a viszketés és a gyulladás néhány nap alatt nem mú­lik el, vagy ha az érintett terület elfertőződik. Akkor is haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha hányinger, szájszárazság, szomjúság, fejfájás és sápadtság kíséri a bőrirritációt. Súlyos eset­ben a melegkiütés befolyá­solhatja a szervezet hősza­bályozását, és lázat vagy hőgutát okozhat.