IZOMSORVADÁS – LELKI HÁTTERE

Az izomsorvadás esetében a test izmai fokozatosan megrövidülnek, a beteg gyenge és cselekvőképtelen lesz. E betegség révén a test jelzi, hogy az illető természetes cselekvő­képességét azáltal veszítette el, hogy izmait nem vette igénybe, nem mozgott eleget, azaz változásra képtelennek bizonyult.

• A test mint­egy tükrözi azt a tényt, hogy a beteg hozzá sem kezdett feladatai végrehajtásához, vonakodott problémái megoldásától, halottnak tettette önmagát.
• Izommerevség olyan egyénnél jelentkezik, aki ismételten hibát kö­vet el ahelyett, hogy sorsa figyelmeztetését tekintetbe venné. Görcsö­sen ragaszkodik egy bizonyos nézethez.
• Az izomsorvadás viszont arra utal, hogy a beteg teljesen „mozdulatlan” magatartást tanúsít, mintha problémák vagy feladatok egyáltalán nem léteznének az életben. Aki testének izmait egyáltalán nem használja (példa: begipszelt kar), ezzel visszafejlődésüket idézi elő, az izmokhoz ugyanis nem jut el mozgási inger. „Belső izmaink” is elsorvadnak, ha használatuktól tartózko­dunk, ha belső erőnket nem eddzük szüntelen.

 

Összefoglalva: Izomsorvadás – a cselekvőképesség elvesztése; a problé­mák, feladatok megoldásától való húzódozás, a kudarctól és következményeitől való félelem

 

Amit tenni kell

• Az izomsorvadásos betegnek ismét aktívvá kell válnia, meg kell ta­nulnia saját kezébe venni élete irányítását, s felül kell kerekednie egy esetleges kudarctól vagy tettei következményeitől való félelmén