|
A vérkeringés az emberben végbemenő szüntelen körforgást, az energiafelvételt és -elosztást, a vérnek (tulajdonképpeni lényünknek) saját létünk minden területére való szétáramlását jelképezi. Ha cselekvésre készülünk, a vérkeringés is felgyorsul, sőt izgalmi állapotban a pulzus magasra szökik, hogy elegendő energiát biztosítson a tervezett cselekvés végrehajtásához, illetve gyorsan elszállítsa a melléktermékeket. A vérkeringés és az erek hálózata alkotja „belső motorunk" vezetékrendszerét.
|
|
Bővebben...
|
|
A távollátás okainak elemzésénél abból kell kiindulnunk, hogy a test a visszafojtott düh állapotában megdermedt, mely egyidejűleg a kilégzési fázist is zavarja vagy gátolja. Erősen extravertált magatartástípussal van dolgunk, mely viszont a neveltetés, környezeti hatások és társadalmi beidegződések következtében nem tud szabadon megnyilatkozni, következésképpen mintegy belefagy az izomzatba.
|
|
Bővebben...
|
|
Ha valakit „szélütés ér", ez hirtelen szívhalált vagy agyvérzést jelenthet. Mindkét esetben érelzáródásról van szó, aminek következtében a szív, illetve az agy meghatározott területének vérellátásában zavar keletkezik, ami e szervrész elhalásához vezet. Az agyvérzés vagy váratlanul következik be, vagy több napon át, fokozatosan „fejlődik ki". Az esetek többségében féloldali bénulást eredményez, mely az egyik karra, lábra, testoldalra vagy az alsó arcfélre terjed ki.
|
|
Bővebben...
|
|
Aki mellőzöttnek érzi magát, nem kap elegendő figyelmet környezetétől, következésképp elveszíti belső egyensúlyát, éppen a szédülés érzésével fogja biztosítani, hogy ismét „minden körülötte forogjék"!
|
|
Bővebben...
|
|
A reuma a leggyakoribb s egyben legköltségesebb népbetegség. E megnevezés ráadásul csupán azon kiterjedt tünetegyüttes gyűjtőfogalma, mely az ízületek és az izomzat fájdalmas szöveti elváltozásait jellemzi. A betegséget mindig gyulladás kíséri, függetlenül attól, hogy heveny vagy krónikus stádiumban lép-e fel. A fájdalom oly mértékben korlátozhatja a mozgásképességet, hogy nemritkán rokkantság alakul ki.
|
|
Bővebben...
|
|
Ha egy Parkinson-kórban szenvedő beteget figyelmesen szemlélünk, az a benyomásunk támad, mintha két ellentétes erő rángatná ide-oda. Ez a betegség valójában akkor lép fel, ha valakit belsőleg két különböző képzet vagy érdek kerít a hatalmába. A beteg egyfelől valami konkrét cselekedetet szeretne végrehajtani, amiben viszont külső hatások vagy egy belső „ellennyomás" megakadályozza.
|
|
Bővebben...
|
|
Aki nagyothallásban szenved, az bizonyos dolgokat nem tud vagy nem akar meghallani, vagy éppen „úgy hiszi, nem hall jól"!A nagyothallás lelki vonatkozás tekintetében a szembetegségekkel rokon. Ahogy a rövidlátó csak a nyerset, nagyot és egyértelműt látja, a nagyothalló csupán a hangos, feltűnő zajokat képes érzékelni.
|
|
Bővebben...
|
|
Az hagyományos orvostudomány felől tekintve a sclerosis multiplex (SM) okait még homály borítja. A beteggel folytatott beható beszélgetések nyomán viszont a probléma lényege nagymértékben tisztázódhat. Alapjában véve a megmerevedés által kiváltott elszigeteltségről van szó.
|
|
Bővebben...
|
|
IZOMSORVADÁS - LELKI HÁTTERE
Az izomsorvadás esetében a test izmai fokozatosan megrövidülnek, a beteg gyenge és cselekvőképtelen lesz. E betegség révén a test jelzi, hogy az illető természetes cselekvőképességét azáltal veszítette el, hogy izmait nem vette igénybe, nem mozgott eleget, azaz változásra képtelennek bizonyult.
|
|
Bővebben...
|
|
Az időskori panaszok megoldatlan problémákra és életfeladatokra utalnak. A tünet jellege pontosan elárulja, milyen feladatról van szó. Az öregkorral nem feltétlenül jár együtt betegség, feltéve, hogy az ember az élet folyamán megtanulta a maga leckéit. Az időskor sajátos feladata, hogy az ember szabaddá tegye magát.
|
|
Bővebben...
|
|
A zöldhályog a belső, lelki feszültség révén - melynek kialakulásában maga az illető vagy mások hibáztathatók - a szem megnövekedett belső nyomásához vezet, mely a látómezőnek egészen a „csőlátásig" fokozódó beszűkülését idézi elő.
|
|
Bővebben...
|
|
A szürkehályog esetében az anyagcsere egyfajta zavaráról van szó. A szemlencse nem kap megfelelő vagy elegendő táplálékot, anyagcseretermékek maradnak vissza benne, melyek a látást és a szaruhártyát is zavarják. A betegség teljesen váratlanul jelentkezhet, kellemetlen eseményekkel, netán egy nemkívánatos személy látogatásával összefüggésbe, és ugyanolyan hamar meg is szűnhet.
|
|
Bővebben...
|
|
Az idősebb embereknek a fiatalabbaknál jóval kevesebb alvásra van szükségük, a 70. életévtől kezdődően az átlagos alvásidő öt-hat órára csökken, amiben persze a legtöbb öregemberre jellemző apró, napközbeni elbóbiskolás egyáltalán nem szerepel. Ennek eredményeképpen az idősebbek éjszaka időnként vagy rendszeresen felébrednek, az ébrenlét időtartamát azonban általában a valóságnál hosszabbnak érzékelik.
|
|
Bővebben...
|
|
Az arthrosis (nem gyulladásos ízületi betegség) esetében az ízületek elkopásáról van szó, melyet adott ízületi területek terhelése, alkati sajátossága és teljesítőképessége közötti aránytalanság figyelmen kívül hagyása idézettelő. Rendkívül elterjedt betegség, idős korban. legalábbis enyhe formában, szinte mindenkinél jelentkezik.
|
|
Bővebben...
|
|