|
ZSÍROS BŐR
Ha az érem egyik oldalát nézzük, a zsíros bőr szebben öregszik, és kevésbé ráncosodik, mint a száraz vagy a normál bőr. Ugyanakkor több odafigyelést igényel, és megfelelően kell tisztítanunk a pórusokat..
|
|
Bővebben...
|
|
Mi a jobb módszer: ha felszúrjuk vagy ha békén hagyjuk a hólyagokat? Soha ne bántsuk a kisméretű, illetve az olyan hólyagokat, amelyek valószínűleg nem fakadnak ki. Kisebb az esélye az elfertőződésnek, ha a hólyagot fedő bőr érintetlen marad, és megvárjuk, hogy a folyadékréteg alatt új bőr fejlődjön. A nagyméretű, dörzsölődésnek kitett hólyagokat óvatosan szúrjuk fel, az égési hólyagokat viszont ne piszkáljuk...
|
|
Bővebben...
|
|
VÉRALÁFUTÁS
Amikor erősebb lökés vagy ütés ér bennünket, előfordul, hogy a bőrfelület ép marad, alatta azonban a hajszálerek megrepednek, és bevérzés keletkezik. A vér a környező szövetekbe szivárog, és eleinte kékesfekete elszíneződést hoz létre, majd ahogy kezd lebomlani, a folt színe folyamatosan változik..
|
|
Bővebben...
|
|
A humán papillomavírus (HPV) egyes típusai külső sérülésen át a bőrbe jutva a hámsejteket gyors szaporodásra késztetik. A bőr felszínén elszarusodott, érdes, kemény, általában bőrszínű csomók, szemölcsök jelennek meg. A vírus átvihető közvetlen érintkezéssel, de meleg, nedves padlón, törülközőn is megél. A közönséges szemölcsök a kézen, a könyökön, a térden, ritkábban a talpon fordulnak elő...
|
|
Bővebben...
|
|
SZÁRAZ BŐR
Bőrünk felső szarurétege normális esetben önmagát hidratálja, ám ezt a feladatát nem tudja kielégítően ellátni, ha túl gyakran zuhanyozunk, sokat tartózkodunk a napon, szárító hatású szappant és kozmetikumokat használunk, esetleg a lakásban „sivatagi" a levegő..
|
|
Bővebben...
|
|
SZÁLKÁK ÉS SZILÁNKOK
A bőrünk alá tűhegyes apró fadarab vagy üveg-, illetve fémszilánk is befúródhat. Ezek kis méretük ellenére nagy fájdalmat tudnak okozni, különösen akkor, ha érzékeny helyre, például a körmünk alá hatolnak. Ha nem elég óvatosan vagy nem teljesen távolítjuk el őket, fennáll a fertőzés veszélye..
|
|
Bővebben...
|
|
A rozácea értágulatokkal járó, ismeretlen eredetű, gyulladásos bőrbetegség. Az arcbőr eleinte csak átmenetileg pirul ki, később azonban a kitágult hajszálerek miatt a bíborvörösség állandóvá válik, az arcon csomók és pörsenések fejlődnek ki, majd ezek megnagyobbodnak, az érintett bőrterület megvastagodik, és a kötőszövet elburjánzik. A nőknél a fenti folyamat elsősorban az arcot és az állat érinti, míg férfiaknál az orrot -ezt nevezik tévesen „borvirágos" orrnak..
|
|
Bővebben...
|
|
Elkerülhetetlen, ugyanakkor teljesen természetes folyamat, hogy harminc év felett a bőr kötőszövetében a kollagén és az elasztin mennyisége csökken, ezért ráncok alakulnak ki. Az, hogy milyen mértékben jelennek meg barázdák és szarkalábak az arcunkon, alapvetően a genetikai örökségünktől függ, de van néhány tényező, amelyről mi dönthetünk...
|
|
Bővebben...
|
|
A pikkelysömör (psoriasis) egész életen át fennálló, nem fertőző betegség. Az enyhébb időszakban a bőr alig igényel kezelést, ám ezeket előbb-utóbb újabb fellángolások követik. A vörös plakkok olykor viszketnek vagy fájnak, de a panaszmentes betegek számára is igen zavaróak..
|
|
Bővebben...
|
|
A nyakon, a hónaljban, a mellkason, a derékon és a lágyékon megjelenő viszkető, vörös foltok az el nem párolgott izzadsággal hozhatók összefüggésbe. Amikor a ruhaanyagba beleivódik a verejték, a nedves, meleg környezetben a bőr felázik, a verejtékmirigyek kivezetőcsövei eltömődnek, így a víz a környező szövetekbe szivárog, szúró érzést okozva..
|
|
Bővebben...
|
|
MÁJFOLT, SZEPLŐ, ÖREGSÉGI FOLT
Fiatalkorban a melanin (barna bőrfesték) rendellenes termelődése, egyenetlen eloszlása miatt az orcákon szeplők jelennek meg. Később ezek a napfény hatására sötétebb májfoltokká válnak. A melanin képződése idegi és hormonális szabályozás alatt áll, tehát nemcsak a napozással függ össze, hanem a szervezet működésével is..
|
|
Bővebben...
|
|
A makacs fertőzést a nedves, meleg bőrfelületeken tenyésző gomba okozza. Könnyen terjed tehát minden olyan helyen, ahol sokan megfordulnak mezítláb: öltözőkben, zuhanyzókban vagy uszodák nedves padlóján. Ha megtelepedett, nem lehetünk kíméletesek vele...
|
|
Bővebben...
|
|
Fésülködés után vagy napközben gyakran észrevesszük, hogy már megint olyan a vállunk, mintha hóviharba keveredtünk volna? A korpásodás ugyan nem súlyos egészségügyi rendellenesség, mégis kellemetlen, és elég zavaró lehet..
|
|
Bővebben...
|
|
A tályognak vagy furunkulusnak is nevezett kelést általában a rendkívül fertőző Staphiiococcus baktériumok okozzák, amikor egy szőrtüszőn át a bőrbe jutnak. A terület megtelik gennyei, bepirosodik, megduzzad, és mivel a váladék felfelé nyomul, fehér vagy sárga mag képződik a kelés tetején..
|
|
Bővebben...
|
|
GOMBÁS FERTŐZÉSEK
Az élesztőgombák mindannyiunk szervezetében jelen vannak. Számos más baktériummal együtt a normális bél- és bőrflóra részét képezik. A Candida albicans a bőrön és a nyálkahártyákon bárhol elszaporodhat, ha a baktériumok közötti természetes egyensúly felbomlik. Ennek kiváltó oka lehet például antibiotikumos kezelés, amely során elpusztulnak a védelmet nyújtó, jótékony baktériumok. A nők többsége legalább egyszer átesik hüvelyi Candida-fertőzésen..
|
|
Bővebben...
|
|
Az ekcéma két típusát különböztetjük meg. A leggyakoribb az atópiás ekcéma; általában allergiára és asztmára hajlamos embereknél alakul ki. Tünetei -vörös foltok a bőrön, viszketés. Vannak, akik „kinövik", míg mások felnőttkorukban is szenvednek tőle…
|
|
Bővebben...
|
|
Az égési sérülések többsége otthon következik be, ahol általában forró víz, olaj vagy zsír kerül a bőrre. A bőrnek csupán a külső rétegét (a felhámot) érintő, első fokú égési sérülés esetén bőrpír és -érzékenység, valamint duzzanat jelentkezik…
|
|
Bővebben...
|
|
A csalánkiütés allergiás reakció, amely a cukorka nagyságútól a csészealj méretűig terjedő, viszkető, vöröses vagy fehér dudorok, illetve csíkok formájában jelentkezik a bőrön. A foltokat a felszabaduló hisztamin okozza, az a vegyület, amelynek hatására az apró bőrerekből folyadék szivárog a környező szövetekbe…
|
|
Bővebben...
|
|
A szervezetünk védekezésképpen kezd el vastag „páncélzatot" kialakítani elhalt hámsejtekből, amikor a bőr külső rétege túl erősen vagy gyakran érintkezik egy másik felülettel. Pontosan ez történik akkor, amikor egy rosszul illeszkedő cipő mindig ugyanazt a lábujjat dörzsöli, vagy a gereblye nyele folyamatosan a hüvelykujjunk belső részét, esetleg a tenyerünket töri…
|
|
Bővebben...
|
|
Borotválkozás közben hámsejteket kaparunk le a bőr felszínéről. Külső védőrétege nélkül a bőr szárazzá és érzékennyé válhat. Nagyobb a kiütés kockázata kapkodva vagy nem megfelelően végzett borotválkozás után, illetve bizonyos embercsoportoknál, például az afrokaribi és a göndör szakállú férfiak körében…
|
|
Bővebben...
|
|