EMÉSZTÉSI PANASZOK – LELKI OKAI

A testi szférához tartozó emésztés szoros összefüggésben áll a külvilág ingereinek lelki síkon történő feldolgozásával. Az emész­tés – fizikai és lelki értelemben egyaránt – azt jelenti, hogy a magunkhoz vett táplálékot, illetve érzéki benyomásokat rendez­nünk és hasznosítanunk kell, míg a hasznavehetetlentől és feles­legestől meg kell szabadulnunk.

• Az intellektuális hajlamú emberek előszeretettel fogyasztanak sós és savanyú ételeket, mivel ingergazdagságra vágynak. Aki újfajta és „ingerlő” hatásokat keres, az alaposan fűszerezett fogáso­kat kedveli, még akkor is, ha ez az újdonság nehezen emészthető, azaz nehezen besorolható és felhasználható.
• Azok az emberek, akik kerülik a problémákat és legszívesebben minden konfliktus elől elmenekülnének, hajlanak a diétás kosztra, minthogy az semmiféle különösebb ingert vagy követelményt nem jelent számukra. A halszálkától való irtózás az agressziókkal szem­beni félelemre utal. A magvak iránti ellenérzés ugyancsak a prob­lémáktól való húzódozást jelzi
• Hasonló okokkal magyarázhatók az emésztési panaszok is: has­menés keletkezik, ha emészthetetlent vettünk magunkhoz, amitől a lehető leggyorsabban és minden probléma nélkül meg akarunk szabadulni.
• A gyomorfekély annak a jele, hogy az ember bizonyos konkrét feladatokkal, melyeket az élet eléje állít, képtelen megbirkózni. Fiziológiai és pszichikai értelemben egyaránt „megsavanyodik”, s minden erejével megkísérli a problémát (táplálékot) megemészteni, közben viszont agressziója (gyomorsava) révén kárt tesz magában.
• A gyomorfekélyes betegnek tudatosítania kell és le kell vezetnie agresszív indulatait, hogy megtanuljon megfelelően bánni velük. Be kell látnia, hogy problémájának megoldása nem az ugyanabba az irányba mutató, még fokozottabb erőfeszítések révén érhető el, hanem úgy, ha helyzetéből helyes következtetéseket von le.
• Székrekedésre hajlamos az, aki képtelen magát elengedni, aki hagyja magában felgyülemleni a lelki benyomásokat ahelyett, hogy feldolgozná vagy megszabadulna tőlük. A test nyelvében a vastag­bél a tudattalant szimbolizálja. A belek tartalmát, ennek megfelelő­en, tudattalan élményképek alkotják. Aki tehát székrekedésben szenved, annak nehezére esik bizonyos dolgoktól megszabadulni, lemondani, túljutni rajtuk. Ezek anyagi dolgokat éppúgy jelenthet­nek, mint bizonyos emóciókat, melyeket a beteg nem akar kinyil­vánítani. Miközben elfojtja őket, voltaképpen önmaga elől menekül, nem hajlandó áldozatot hozni. Szüntelenül fél a veszte­ségtől; testi síkon a bélrendszer e „visszatartást” tükrözi. Aggódik, hogy túlságosan „kiköltekezik”, úgy hiszi, nem árt takarékoskodnia. Éppen ezért érzelmeit is adagokra osztja fel.

Összefoglalva: Emésztési panaszok- szellemi túltápláltság, a bírálat megemésztésére való képtelenség vagy vonakodás, ag­ressziók; nem tudom elengedni magam