DEPRESSZIÓ

Lehetséges, hogy tragédia ért bennünket, de akár meghatározható ok nélkül is érezhetünk szomorúsá­got, ürességet és szoron­gást. A depresszió egész­ségügyi, genetikai és kör­nyezeti tényezők együttes fennállásával függ össze.

• A depresszió, olyan gyakori, hogy egyes pszichológusok az érzelmi rendellenességek náthájának nevezik. Nem vagyunk tehát egyedül, és nem szabad hagynunk, hogy kedély­állapotunk uralja az életünket. A súlyos, krónikus depresszió kezelésére hatékony gyógy­szerek vannak.

 

Az enyhébb hangulatingadozáson pedig rengeteg módszer segíthet

A mozgás öröme

• Számtalan kutatás megerősítette, hogy a gyakori testedzés javítja a közérzetet. Enyhe és mérsékelt depresszió esetén ugyanolyan hatékony lehet, mint az antidepresszáns gyógysze­res kezelés. Mindössze hetente háromszor 20 perc mozgásra van szükségünk.

 

Terítéken az étrend

• Ha fehérjedús étrenddel próbálunk fogyókúrázni, a szén­hidrát hiánya is hozzájárulhat a rosszkedvünkhöz. A gyü­mölcsök, a zöldségek, a bab és a teljes kiőrlésű gabonák segí­tenek abban, hogy agyunk megfelelő mennyiségű szerotonint (hangulatszabályozó vegyületet) termeljen.
• Igyekezzünk hetente legalább egyszer-kétszer halat enni.
• A triptofán nevű aminosav a közérzetjavító szerotonin ter­melődéséhez szükséges. Sok fehérjetartalmú   élelmiszerben megtalálható, például a tejben, a csirke-, a pulykahúsban, a datolyában vagy a mogyoróban.
• A koffein korlátozza a szerotonintermelést, és összefüggés­be hozható a depresszió kialakulásával.
• Kerüljük az alkohol fogyasztását, mert hosszú távon, nagy mennyiségben hozzájárulhatnak a depresszió ki­alakulásához

 

Írásba adva

• Írjuk le, amit érzünk – különösen azt, ami fáj. A kutatások szerint mindössze néhány nap alatt jelentősen javult azoknak a betegeknek a lelkiállapota, akik naponta 20 percet töltöttek ezzel a foglalatossággal.

 

Kiegészítő készítmények

• Vegyünk be naponta háromszor, étkezés közben orbáncfü­vet tartalmazó készítményt, mely a néphit szerint a távol tartja a boszorkányokat és a gonosz szellemeket. Tudomá­nyos kísérletek bizonyítják, hogy enyhíti a mérsékelt depressziót. Válasszunk olyan terméket, amely szab­vány szerint 0,3 százalék hipericint tartalmaz, és alkalmazzuk legalább négy hétig.
• Vegyünk be naponta acetil-L-karnitint tartalmazó étrend­kiegészítőt. Az acetil-kolinnal kémiailag rokon, aminosavszerű anyag az izmokra és a központi idegrendszerre egyaránt hat.
• Vegyünk be naponta acetil-L-karnitint tartalmazó étrend­kiegészítőt. Az acetil-kolinnal kémiailag rokon, aminosavszerű anyag az izmokra és a központi idegrendszerre egyaránt hat.
• A magnézium nélkülözhetetlen a szerotonin termeléséhez, valamint fontos szerepet játszik az egészséges idegműködés helyreállításában és fenntartásában. A szorongás és a depresszió enyhítésére szedjünk rendszeresen magnéziumot, lehetőleg magnézium-citrátot.
• Ezzel egy időben mindenképpen alkalmazzunk kalciumos kie­gészítőt is 2:1 arányban. E két ásványi anyag egyensúlyának megbomlása a szervezetünkben ugyanis csökkentheti jótékony egészségügyi hatásukat.
• Vegyünk be reggelenként, étkezés közben egy B-vitamin komplex tablettát. A B-vitamin alacsony szintje összefüggés­be hozható a depresszióval és a kimerültséggel.Válasszunk olyan márkát, amely 50 mikrogramm B₁₂-vitamint és biotint, 400 mikrogramm folsavat és 50 mg egyéb B-vitamint tartalmaz. Vigyázat! Hosszú távon a B₆-vitamin javasolt maximális adag­ja naponta 10 mg.

 

A megelőzés ereje

• Mindig pihenjük ki magunkat. Vizsgálatok kimutatták, hogy általában  alacsonyabb  szerotoninszinttel  rendelkeznek azok, akik több éjszakán át 8 óránál kevesebbet alszanak. Hogy álmunk nyugodtabb legyen, mindennap ugyanabban az időben próbáljunk lefeküdni, és  ugyanakkor keljünk fel, lehetőleg még hétvégén is.
• Talán jó szórakozásnak és hatékony gondűző módszernek tűnhet, hogy órákat töltünk sorozatok, filmek vagy show-mű­sorok előtt. Vizsgálatokból azonban kiderült, hogy minél töb­bet tévézünk, annál rosszabb a hangulatunk, és annál elszi­geteltebbnek érezzük magunkat.

Hasznos

Ha folyton negatív gondolatok emésztenek bennünket, próbáljuk ki a következő mód­szereket

• Szemléljük tényszerűen az eseményeket. Kérdőjelezzük meg azon – gyakran irracioná­lis – gondolatainkat, amelyek rombolják az önbizalmunkat. Ha úgy érezzük, hogy mások nevetnek rajtunk, keressünk rá bizonyítékot. Nem lehetséges, hogy mégis valami máson derülnek?
• Ne akarjunk tökéletesek lenni. Senki sem az, és nem is lehet – bár ezt úgyis tudtuk. Miért érdekelne tehát, ha valaki nem szeret, vagy ha nem tartunk irányításunk alatt min­den helyzetet?
• Amikor valami kellemetlen történik, ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra („Azért buktam meg a vizsgán, mert buta vagyok”). Általában ugyanis rengeteg oka lehet annak, hogy valami balul sikerül. Tekintsünk ezekre az esetekre objektíven, és elsősorban arra összpontosítsunk, amit meg tudunk változtatni („Legközelebb jobban fog menni, ha többször átismétlem az anyagot”).
• Ha az önvizsgálat valóban valamilyen sze­mélyes gyengeséget tár fel, ne kezdjünk el ezen lovagolni, elhitetve magunkkal, hogy va­lamilyen végzetes, megbocsáthatatlan hibáról van szó („Nem vagyok jó semmire. Mindent csak elrontok.”). Ne feledjük, hogy újonnan felfedezett hiányosságunk egy bizonyos terü­leten még nem tesz gyenge emberré bennün­ket. Ellenkezőleg, most legalább tudjuk, hogy hol kell változtatnunk – közben pedig fény derülhet az erősségeinkre is.
• Próbáljunk lazítani a gyeplőn. A dolgok bizony nem fognak mindig a kívánságunk sze­rint alakulni, és ezt nem is szabad elvárnunk. Fogadjuk el, hogy rajtunk kívül álló dolgok is beleszólhatnak az életünkbe, és próbáljunk nyugodtan szembenézni a viszontagságokkal. Ezáltal két probléma – a nyugtalanító helyzet és az erre való reagálásunk – máris eggyé zsugorodott össze.